Egybe minden

A menyasszony.
Tulajdonképpen ez nem egy éjszakai álom volt, mert korán felébredtem, és nem tudtam vissza aludni. Ezért kitaláltam, hogy az ellazító módszert fogom alkalmazni, hátha jöhetne egy testen kívüli élmény.  Minden rendben is volt, ellazultam tetőtől talpig ahogyan kell, és monitoroztam is a megszokott helyet, azaz azt a gödröt, ami felett a köd eltakar mindent. Amúgy érdekes ez a jelenség, mert van amikor éjjeli sötétség uralkodik odafent, van amikor kék ég, és van amikor a ködös homály. Azt nem tudom, hogy ez minek lehet a függvénye. Mindenesetre eszembe jutott, hogy a másik világ ott van a ködön túl, csak ki kellene tudnom lebegni ebből a gödörből.
Ekkor jött az ötlet, hogy Ápriliához kellene eljutni, és szándékomba vettem.  
Ekkor valami történt, talán álomba kerülhettem, mert meg is láttam Ápriliát, amint egy kertes ház udvarán áll, esküvői ruhában, és bár fátyol is volt rajta, vagy nem tudom ezt minek hívják, de nem az arca előtt, hanem hátul és oldalt lógott le . Amit láthattam inkább olyan volt mint egy 3D-s fénykép, mert minden mozdulatlanságba volt dermedve. Áprilia még fiatalabb volt, és gondoltam legalább a ruháját megpróbálom jobban megfigyelni.  A fura az volt benne, hogy bár a menyasszonyi ruhája fehér volt, a csipkeszerű anyagán átvillant valami más is, mintha színes faleveleket ábrázoló része is lett volna belül. de azt nem tudtam megállapítani, hogy ez egy alsó ruha lett volna e, vagy pedig a fehér csipkés ruházathoz tartozott e valyon.
Aztán hosszúkás asztalokat is láttam tele étkeket tartalmazó edényekkel, de aztán kiestem a tapasztalatból.

Nekem egy, az alábbi képhez hasonló rajzolt férfi angyal jelent meg, csak a másik oldalra fordulva. A párját, a nőt nem figyeltem meg, de tudom, hogy szájon csókolta. Teljesség érzésem volt.
Amikor együtt jelenik meg párban a férfi-nő ("szüzügia"), ez az ősvalót szombolizálja, mivel az ősvalónk kétnemű lény.
Tulajdonképpen jó jel, hogy megjelenik. Nemrég volt egy olyan álmom is ("Mosonmagyaróváron lenne a mesterem?"), amiben egy királyfi-királylány szerepelt, mint pár, az is szüzügia. Nagyon érdekes álom, ajánlom figyelmedbe.

Szia, ezt az álmot csak azért írom ide neked, mert az álmomban a nő te voltál.

A csőben.
Ennél az álomnál egy krumplis hálóhoz hasonló csőben másztunk felfelé, egy nő és mögötte én. A helyszín egy irtó magas híd volt, amire ez a csőszerű háló ki volt feszítve, és amelyben csak hason kúszva juthattunk tovább. Nagyon magasra felkúsztunk már, de minél följebb jutottunk, a cső egyre csak szűkebbé vált. A végén az előttem kúszó hölgy bejelentette, hogy nem juthat tovább, mert a háló annyira összeszűkült, hogy nem fér már el benne, Mit csináljunk, töprengtem, vissza mászni sem fogunk tudni, az túl fárasztó lenne, így arra a döntésre jutottam, hogy át kellene vágnunk a hálót, és abba kapaszkodva kívülről mászni fel tovább.

fortis írta:

Szia, ezt az álmot csak azért írom ide neked, mert az álmomban a nő te voltál.

A csőben.
Ennél az álomnál egy  krumplis hálóhoz hasonló csőben másztunk felfelé, egy nő és mögötte én. A helyszín egy irtó magas híd volt, amire ez a csőszerű háló ki volt feszítve, és amelyben csak hason kúszva juthattunk tovább.  Nagyon magasra felkúsztunk már, de minél följebb jutottunk, a cső egyre csak szűkebbé vált.  A végén az előttem kúszó hölgy bejelentette, hogy nem juthat tovább, mert a háló annyira összeszűkült, hogy nem fér már el benne,  Mit csináljunk, töprengtem, vissza mászni sem fogunk tudni, az túl fárasztó lenne, így arra a döntésre jutottam, hogy át kellene vágnunk a hálót, és abba kapaszkodva kívülről mászni fel tovább.

Ha én voltam, akkor egyértelműen leképezi az álom a valóságot: mi ketten zsákutcába jutottunk. Csak egy huszárvágással lehet(ne) megmenteni a kapcsolatunkat.

Én kicsit másképpen értelmezném, mert a cső nem volt zsákutca, hanem tovább folytatódott. Szerintem inkább nekünk kellett volna leadnunk magunkból ezt azt, hogy tovább folytathassuk utunkat.
Most akkor elgondolkodtató lenne, hogy mi az amit le lehetne adnunk magunkból. Én pl a klausztrofóbiámat, mert főként az ami gátol. A cső egy rugalmas háló volt, tehát lehetett volna tovább haladni, csak nagy nehézségekkel.
A huszár vágás a kiút ahol lehetett volna folytatni tovább párhuzamosan a csővel, hiszen a csőbe kapaszkodtunk volna, ennek jelentését viszont nem nagyon tudom, erre nincs ötletem.
Végül is viszont nem csináltunk semmit, a huszárvágás csak egy elképzelés volt, hogy hogyan lehetne előrébb jutni tovább. Szóval egy lehetséges variáció, amit megjelent lelki szemeim előtt, hogy hogyan másznánk tovább.

A mondanivalója nagy igazságokat rejthet.